Magyar szerkezettár
🪄

ül1 tn (és ts) ige
1. <ember, némely állat> testének megtámasztott alsó részére nehezedve nyugszik.úgy ül, mintha karót nyelt volnaúgy ül, mint majom a köszörűkövön | <közlekedési eszközön, állaton> helyet foglalva utazik. lóháton, vonaton ül. | ts <lovat> valamilyen módon megül. | ts valamit valamilyenné koptat a rajta való üléssel. fényesre ülte a szoknyáját. | (ts is ) ▸ modellt ül
2. néha pejor hosszabb ideig marad vhol.valakinek a nyakán ül | valamivel huzamos ideig foglalkozik, szórakozik. egész nap a zongoránál ül.
3. (ts is ) biz börtönbüntetését tölti. lopásért ül; két évet ült.
4. <kif-ekben:> vmely állapotban van, és nem tud szabadulni belőle. fülig ül az adósságban.
5. vmely - székkel jelképezett - hivatalt betölt. trónon ül. | gyak. pejor <birtokban, hivatalban> hosszabb ideig élvezi anyagi, hatalmi előnyeit. a vezetőségben ül. | ▸ valamin ül ki ül a szótáron? | ▸ valaki vhol ül
6. rég ülést tart, tanácskozik. | ts <kif-ekben.> tanácsot ülszéket ül valaki felett
7. ts elav katonailag megszállva tart.
8. (ts is ) vál ellep, borít. köd ül a tájon. | <érzés, tulajdonság> láthatóan mutatkozik valakinek az arcán, szemében. gond ül a homlokán. | <kisebb tárgy, kisebb tömegű anyag> vhol megtapadva, meglapulva ott van. könny ül a szemében.
9. <tárgy> szilárdan ott van, ill. pontosan illik valamibe, valamire. ez a fog még jól ül. | sp is <ütés, szúrás, vágás> célba talál. az érvei rendre ültek. | <a szl. m-ban:> valami rendben van, stimmel. itt valami nem ül; az eredmények ülnek. | ▸ a cél ül
10. ülve elhelyezkedik vhol. a földre ül. | be- v. felszáll vmely járműre, állatra. autóba, lóra ül. | elfoglal vmely birtokot, állást. bírói székbe ül; trónra ül. | irod rátelepszik valamire, ellep valamit. felhő ül a hegytetőre.
[?]
ül2 ts ige vál
<alkalmat> ünnepel.
[?←egy ’szent’ <?tör ]
____________________
ó/úgy
ó/[Hyph:Slash]úgy

ó1 fn
1. az o hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>.ó
ó2 óv
ó3 mn
1. irod ódon, ősi.
2. irod elavult.
3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!
[ fgr ]
ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

úgy
I. mut hsz; (kf: nép: ~abbul v. ritk: ~abban )
1. olyan módon. ne úgy csináld; úgy bánik vele, mint a gyerekkel;ha te úgy, én is úgy | ▸ nem úgy éva jól tanul, nem úgy a húga. | ▸ úgy , mint úgy anyám, mint apám (helyesen: mind anyám, mind apám ).
2. olyan állapotban. szegénynek született, úgy is halt meg; mindent úgy hagytam, ahogy volt. | ▸ úgy van | ▸ van úgy, hogy | ▸ úgy van, hogy úgy volt, hogy ma indulunk. | ▸ úgy van valamivel, hogy mint ahogyan | <helyeslés kif-ére.> úgy van biz: úgy is van | <történést jelentő igék mellett:> olyan körülmények, összefüggések között, olyan formában, sorrendben stb. úgy történt, ment végbe, hogy ...
3.így úgy
4. olyan minőségben. most nem úgy beszélek veled, mint a többiek.
5. olyan nagyon, annyira. úgy fáj a lába, hogy alig tud járni. | <felkiáltó m-ban:> igen nagy mértékben. úgy örülök! | <fogadkozásban, esküformában:> annyira, amennyire igaz, amit mondok. nem láttam, úgy éljek; isten engem úgy segéljen! | ▸ úgyabbul ritk: úgyabban rosszul jártam, de ő még úgyabbul.
6. akkor. kérdezd meg tőle, úgy majd megtudod; ez csak úgy , ha friss. | <feltételes mellékm főm-ában, ha a mellékm a főm előtt áll:> akkor. ha ön mondja, úgy én is elhiszem.
7. <nyomatékos figyelmeztetést, fenyegetést kifejező felszólító m-ban:> annak tudatában. úgy nyúlj hozzá, hogy velem gyűlik meg a bajod!
8. <érzékelést, értelmi működést jelentő igék mellett:> az(t). úgy látom, tudom, érzem, akarom, hogy ...;úgy látszikha úgy tetszikhogy úgy mondjam
9.úgy sincs ne menj, ha úgy sincs kedved.
II. hsz
1. körülbelül. úgy öt óra tájban.
2. <mód- v. állapothat kiemelésére.> az a , amikor úgy szép csendesen esik az eső.
3. <a cselekvés véletlen v. esetleges voltának, ill. felületességének kif-ére.> futott, egyszer csak úgy megbotlott; nem tudom, csak úgy gondolom.
4.csak úgy nem akart semmit, csak úgy bejött.
5.csak úgy csak úgy rázta a zokogás.
III. msz
1. <helyeslés kif-ére:> úgy van.úgy, úgy!; úgy, ahogy mondod
2. nép | ▸ úgy ám úgy bizony két fiam van, úgy ám! | ▸ úgy ám, de [hozz bort!] úgy ám, de nincs pénzem!
3. néha gúny | <rendsz. kérdő hanglejtéssel:> valóban? úgy? azt hiszed? | ▸ vagy úgy ja úgy?!
4. gúny <megütközés, rosszallás kif-ére:> hát így áll a dolog! úgy! tehát félrevezettél!
[ fgr tőből]
____________________
köszörűkövön
köszörűkő-n


____________________
aaz
____________________
mint1 hsz vál
I. kérdő
1. milyen módon? mint történt a dolog?
2. milyen állapotban? hogy s mint vagy?
3. rég <felkiáltásban:> mennyire! mint sajnálom!
II. von amint, ahogy. köszönt, mint illik. | <kérdő alakú ált névm-sal v. hsz-val együtt, kül. közmondásokban:> amint. ki mint vet, úgy arat.
[←mi2 ]
mint2 ksz
1. <hasonlóságot, egyezést kifejező összetett m mellékm-ának bevezetésére.> olyan, mint a többi. | <fokozást v. ritk. lefokozást tartalmazó hasonlításban.> úgy fut, mint a nyúl.
2. <fokozati különbséget kifejező hasonlításban, kf után.> jobban fáj, mint tegnap. | ▸ több mint több mint egy éve. | <különbözőséget kifejező alapfokú htl névm v. htl hsz után.> más, mint ...; másképp, mint ...
3. <szembeállításban, gyak. inkább hsz-val.> inkább ma, mint holnap. | mintsem, semhogy. inkább felírom, mint hogy elfelejtsem. | ▸ nem annyira , mint inkább nem annyira szereti, mint sajnálja.
4. <azonosítást kifejező mellékm kapcsolására.> ugyanaz érdekli őt is, mint engem. | <nyomatékos állítást kifejező m-ban, tagadás v. kérdés után.> nem más, mint ...; nincs más hátra, mint ...; mi más, mint ...
5. <kapcsolatos ksz-szerű szerepben:> a szóban forgó(k)hoz hasonlóan, valamint. én is megijedtem, mint mindenki más.
6. <állapothat kapcsolására:> a megnevezett minőségben, valamiként. mint öreg ember tért haza;valaki, valami mint olyan ilyen az erkölcs mint olyan.
7. <kifejtés, felsorolás bevezető szavaként.> a vándormadarak, mint (például) a gólya, a fecske ...;mint ahogy ha megígérte, mint ahogy megígérte, akkor ...
8.nap mint nap
[←mint1 ]
..........
amint
I. von hsz
1. amely módon v. állapotban. úgy maradt, amint volt. | <nem valódi alárendelésben, vmely kiegészítő megjegyzés bevezetésére.> amint mondják, nagy tél lesz.
2. a megjelölt körülmény következtében v. arányában. amint sötétedett, bezárkóztunk.
II. ksz
1. mialatt, amíg.
2. amely időpontban v. rögtön utána; mihelyt. amint elkészülsz, szólj!
____________________
majom fn
1. az emberhez leginkább hasonló, meleg égövi, ált. fákon élő emlős. | ▸ majmok
2. pejor | valakit, valamit szolgai módon, nevetségesen utánzó személy. | így viselkedő személy.
3. pejor | hiú, kényeskedő személy. | biz divatmajom.most ugrik a majom a vízbemajmot csinál valakiből
[vszó:arab<perzsa ]
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024